Tehát, íme az 5. érdeklődő family:
Város: | Pennington | Állam: | New Jersey |
Gyerekek: | három kislány, 4,2, 10 hónapos júliusra | ||
Állatok: Szülők: Infók: | Nincs ugyanaz a cég, biokémiával foglalkozó vállalat kocsim lenne, nincs cerfuw, 5 nagyváros az 1 órás körzeten belül |
Ők szimpatikusak lennének tényleg, az egyetlen problémám, hogy valami kis erdőcske meg farmok melett laknak, az igaz, hogy lenne kocsi tehát a városba könnyen bejárhatnék, de lehet, hogy benzinre sokat kéne költenem. Viszont lassan kezdem az ilyen irányú elvárásaimat csökkenteni, szóval ha a család jófej meg minden klappol akkor szivesen mennék hozzájuk.
A 6. család:
Város: | Washington | Állam: | DC |
Gyerekek: | 2 kislány, 3,5 és 1 évesek | ||
Állatok: Szülők: Infók: | Macska anyuka poiitikai tanácsadó, apuka pedig informatikai vezető Nagyváros!, nincs cerfuw, kocsi van, minden elérhető távolságban |
A helyzet az, hogy ők is eléggé szimpatikusak és már meg is beszéltem velük az időpontot mikor felhívnak. Velük is biztos lenne matchem ha minden jól alakul interjú közben, és szimpik lesznek.
A helyzet az, hogy egy kölcsön macbook gépről pötyögök éppen és utálom! Borzalom, kezelni lehetetlen, pláne mivel francia és lövésem nincs hol kell átállítani. Az egyetlen dolog amit megtaláltam a magyar billentyűzet, de azt is vagy egy órán keresztül kerestem, de hát persze meglett mert nekem blogot kell írnom! :) És mindenki fejét félre döntve, állára helyezve mutató újját bután néz a képernyőre, de hát Kitti mi a francért nem használod a saját gépedet? Hát meg mondom én, azért mert kb. 1000 helyen törött be a képernyője így csak pacákat látunk ott ahol normálisan a képnek kéne megjelennie. Mégis, hogy a büdös életbe sikerült ezt összehoznom?! SOSE HAGYJ KARTÁVOLSÁGNYIRA GÉPET EGY 1 ÉVES GYEREK MELETT! feliratú figyelmeztető tábla jól jött volna tegnap valamikor délelőtt 11:00 és 11:10 között, mikor is történt az eset, hogy kartávolságnyira hagytam a gépemet egy 1 éves gyerek melett. Ő elkezdte ütni a billentyűzetet, mire én gyorsan laptopom segítségére rohanván kaptam fel a gyereket a kisszékéből, de még utolsó pillataban szegény gépemet elkapták, így lerántva az asztalról. És Mrs. Samsung holtan esett össze. :( R.I.P
Akkor még világított, azóta már az sem, ha bekapcsolom...
Szerintem 1 órán keresztül sírtam, de aztán lenyugodtam, mert a kislány is megijedt így amíg én sírtam ő is sírt. Aztán megláttam a gépemet és megint elsírtam magam. Ezt játszottam kb. ebédig.
Végül persze minden rosszban van valami jó. Anyuka azon tanakodott valyon mit kéne nekem vennie búcsú ajándéknak, és amint elmondtam neki, hogy mi történt fogta magát és rendelt nekem egy új laptopot. :D Körülbelül kétszer királyabb, úgyhogy végülis jól jártam. Remélem az adataimat azért át lehet másolni a másikról, és akkor szuper extra boldog leszek, és anyuka is mert megoldva a gondja az ajándékkal kapcsolatban. :)
Remélhetőleg a következő beszámolóm már a matchről fog szólni az új gépemről.
Puszil mindenkit még mindig Svájcból: hkitti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése